Mért vagy oly szomorú, mikor itt mindenki nevet?
Valld csak be: sírtál, biztosan; mutatja a szemed.

"S ha sírtam is, elbújva - az nekem volt fájdalom;
s oly édesen szakad a könny: könnyít a kínomon."

Barátok vidám köre hív, ne vesd meg a szívét,
s ha vesztettél, közöld velünk, mi az a veszteség.

"Ti mulattok, s nem sejtitek, engem, szegényt, mi bánt.
Nem veszteséget siratok, csak egy, csak egy - hiányt."

Akkor meg rázd föl magadat! Fiatal vagy.
A te korodnak van még mersze és küzdeni ereje.

"Azt megszerezni nem tudom, ahhoz kevés vagyok.
Úgy ragyog, és oly messze, mint fönt az a csillag ott."

Csillagra nem vágyunk. Ha szép, hát örülünk neki,
s a derűs éjben jólesik rá föltekinteni.

"Tekintek én rá, napra-nap s ez minden gyönyöröm;
de éjeim hadd sírjam át, míg jólesik a könny."