Azt hittem, hogyha szeretlek
Színesebbé válik majd a világ,
Szívem mégis a szépet feledve
Könnyezi a szenvedés dalát.
Eltűnik a piros, nincsen többé zöld,
Fagyos szürkének látszik a táj,
Ha megjelensz, ugyan eltűnik e burok,
Szívem mégis reszket, mégis fáj.
Porszemnyi a tér, végtelen az idő.
Ránk borul az ég, a tiszta-fehér lepel.
Küzdök, szenvedek, sikoltom és sírok,
Mert bár nyújtom a kezem, mégsem érlek el.
ÍRTA: NORANCHE
HONLAP: WWW.IRISHFAIRY.TRY.HU
|