"Eltűntél, merre  vagy, nem  lellek. Az  érzés  kegyetlen, mintha  nem  én lennék teljesen. Rá kellett jönnöm, hogy nélküled nem tudom élni az éle-
tem. Az érzés, hogy Veled  vagyok, minden  percben feledhetetlen, ekkor nem  számít  semmi, csak az, hogy  légy Velem örökre, és ne engedj el."

"Az a rózsa, amelyik a viharban nyílik a legritkább és legszebb valameny-
nyi  közül."

"Arcod  keresem a naplementében, amit  máshonnan  látunk, te meg én. Neked az óceánról  ragyog vissza, nekem a fák  közt szűrődik  át a fény. Arcod keresem a csillagok közt, amit együtt nézünk  talán. A csillagokkal beszélek, és  közben  akaratlanul  is,  meg-megérint  a  magány.  Arcod keresem az arcok közt, megtörve már, és e keresés  közben  más arcok találnak rám. De szemükbe nézve  nem látok mást, csak  egy arcot, egy látomást, melyet keresni  fájó, mely  szüntelenül, mindig szemem  előtt lángol… A te arcod."

"Megpróbáltalak levegőnek  nézni, de rájöttem, levegő nélkül nem tudok élni."

"Attól kezdve, hogy a sötét éjszaka véget ért, már késő lett volna bármit visszautasítani, végérvényesen beléd szerettem."

"Nem  mondom, hogy nem  tudok élni  nélküled. Mert  tudok. Csak nem akarok!"

"Ne a virágot nézd, ami talán útifűnek látszik, hanem hogy kaptad. Aki adta, mást nem talált, de adni akart, mert szeret."

"A szerelem az egyetlen olyan dolog, ami akkora fájdalmat okozhat nekünk, hogy aztán félünk újra szeretni."

"Megtanultam, hogy várni a legnehezebb, és szeretnék hozzászokni, tud-
ni, hogy velem vagy akkor is, ha nem vagy mellettem."

"...de benne volt valami magasabb rendű is, mint ami körülvette - üveg-
cserepek közt a valódi gyémánt ragyogása. Ez sugárzott gyönyörű, való-
ban megfejthetetlen szemeiből."

"Nekem rejtvény vagy, amit nem tudok megfejteni. Nekem egy vers vagy, amit nem fogok elfelejteni. Nekem egy ajándék vagy, amit nem tudok kibontani. Nekem Te vagy az egyetlen szó, amit nem tudok kimondani."

"Úgy szeretni, hogy nem várok cserébe semmit, beérni a jelenlétével. Szeretni Őt a saját világában, a megváltoztatás szándéka nélkül."

Minden elmúlik,elszáll hirtelen, örök csak az igaz szerelem lehet. Legyen szerelmed tiszta mint az ég, legyen szerelmed tűz mely lánggal ég.

A szívet elszorító örömről és félelemről tudta meg, hogy ott van (…) éppoly könnyen ismerte föl ebben a tömegben, mint rózsát a csalánosban. Ő ragyogott be mindent. Mosoly volt, mely mindenkire sugárzott.

" Anyukám mindig mondogatta, hogy ha nagy leszek, az lehetek, ami akarok. Színésznő, orvos, tanár vagy énekes. Bármi. De anyukám tévedett. Sosem lehetek az Ő barátnője. "

"Amikor szerelmesek vagyunk olyat látunk és olyat érzünk amit más nem. Olyan utánozhatatlan pillanatokat élünk át, amiket sohasem felejtünk el. Számos szomorú és boldog pillanatot, amelyekért minden nap meg kell küzdenünk. A boldogságért harcolnunk kell, még akkor is ha 99%-ig biztos, hogy el fogjuk bukni. Akkor is, ha a vége egy óriási csalódás és könnyek százezrei. Még akkor is megéri szerelmesnek lenni. Akkor is, ha hiába várunk arra a boldog pillanatra, amikor odalép hozzánk. A szívünk mélyén tudjuk, hogy ez a pillanat talán sohasem jön el, de mi mégis várunk rá hosszú hónapokon át, mert a remény még él a szívünkben. A halhatatlan remény, melyet a szerelem szikrája táplál bennünk. Én örökké várni fogok erre a pillanatra. Én nem azért mondom, hogy szeretlek vagy kedvellek, mert akarlak téged vagy mert tudom, hogy soha nem kaphatlak meg. Ennek az érzésnek tulajdonképpen semmi köze hozzám. Szeretem, ahogy nézel, ahogyan állsz a buszmegállóban és mosolyogsz vagy megrázod a hajad, hogy ne hulljon abba a csodálatos szürke szemedbe. Én ekkor olyasmit látok, amit más nem. Hiába, hogy nincs Brad Pitt fejed és tökéletesre kidolgozott tested. Én szeretem aki vagy, a Nagy Ő… és ez nekem tökéletesen elég."

"A szerelem olyan, mint a kábítószer.
Először eufóriába esel, és teljesen átadod magad az érzésnek.
Aztán másnap többet akarsz.
Még nem váltál függővé, de annyira jólesett az az érzés, hogy azt hiszed, ura tudsz maradni a helyzetnek.
Ha két percre eszedbe jut a szeretett lény, hát három órára elfelejtheted.
De aztán szép lassan rászoksz, és teljesen függővé válsz.
Ekkor már három óráig gondolsz rá, és csak két percre tudod elfelejteni.
Ha nincs a közeledben, ugyanolyan rosszul érzed magad, mint a drogos, aki nem kapta meg az adagját.
És ahogy a drogos képes lopni és megalázni magát, hogy megkapja, amire szüksége van, te is bármit hajlandó volnál megtenni a szerelmedért."

"Szeretlek, mint anyját a gyermek, mint mélyüket a hallgatag vermek, szeretlek, mint fényt a termek, mint lángot a lélek, test a nyugalmat! Szeretlek, mint élni szeretnek a halandók, amíg meg nem halnak."

"A csókod festi kékre az eget, szemed színétől zöldülnek a fák. Nélküled üres minden képkeret és világtalan az egész világ." 

"Szerelem: meghódítani, bírni és megtartani egy lelket, amely annyira erős, hogy fölemel bennünket s annyira gyönge, hogy éppoly szüksége van ránk, mint nekünk őreá."

"Fa leszek, ha fának vagy virága. Ha harmat vagy: én virág leszek. Harmat leszek, ha te napsugár vagy..."

"A virágnak két kedvese van, a levegő meg a fény - de a fény az igazi kedves. Afelé fordul, tárulkozik, s ha a fény búcsút vesz tőle, becsukódik és elszunnyad a levegő ölelésében." / Hans Christian Andersen /

A szerelem olyan, mint a fa: magától növekszik, mély gyökeret ereszt egész valónkba és gyakran tovább zöldül a szív romjain.
     Victor Hugo

A nagy szerelem sem olyan, mint a versekben. Van a mámor meg a szenvedély, de később csak a fájdalom marad. És az utóbbi sokkal tovább tart.
     Laurell Kaye Hamilton

Megpróbáltalak levegőnek nézni, de rájöttem, hogy levegő nélkül nem tudok élni.
     John Lennon

Az adás és az elfogadás után a szeretet iskolájának talán legnehezebb tantárgya az elengedés művészete. Elengedni mindent és mindenkit, akiket valaha szerettünk, és hinni, hogy a lélek szabadságában örökre együtt maradunk.
     Simon András  

Akkor a legelviselhetetlenebb valaki hiánya, mikor melletted ül és tudod, hogy sosem lehet a tiéd.
     Gabriel García Márquez

"Már nem akarlak meghódítani, álmomban látott kép vagy, és én nem kereslek ébren, majd ha tudlak, nem kereslek. Nem kívánlak, és nem akarok a testedhez érni, mohó markolással és cirógatással. Tévedés, hogy megszerettelek, nem megszerezni, nem birtokolni akarlak, nem, nem, inkább a semmi. A halálos közömbösség. A csend, mint sikoly. Így akartad, akarjuk akkor így. Meggyógyulok. Kiírlak. Magamból. Csak rám ne nézz. "

"Angyal azt mondja: égi öröm;
ördög azt mondja: pokoli kín;
ember azt mondja: szerelem."

"Beszélek hozzád, ha meghallasz. Eljövök hozzád, ha meghívsz. És akkor megmutatom, hogy mindig is ott voltam."

"...csak soha nem lehettél enyém, elrejtett a természet. De amikor felsejlett csillogásod egy nap, mintha vizet találtam volna szárnyakat növesztve repültem hozzád. Nem mertelek kezembe venni. Nem volt elég tiszta hozzád, de hívogató ragyogásod túltett a félelmeimen. Abban a pillanatban amikor hozzád értem megtisztultam...lelkem fehér fényt árasztott azután, a világban hirtelen fák és virágok nőttek, színek tömkelege árasztotta el a réteket, állatok zajától lett hangos az erdő...megtaláltalak. Kiszabadítottalak. Megváltottál, a világnak életet adtál! Te vagy a múlt, jelen és jövő, a természet, a mindenség, a végtelen."

"Erős sas vagyok égen, szállok a végtelen kékben, e szárnyalásom mit sem ér, ha nem te vagy szárnyim alatt a szél...."

"Fáj a szív ha igazán szeret, mert fájdalom nélkül szeretni nem lehet. Valakit megismerni egy perc is elég, de feledni egy élet is kevés."

"Van aki könnyen kapja meg azt akit szeret,van aki sír és szenved. Van aki könnyek nélkül tud feledni,van aki meghal,mert igazán tud SZERETNI!"

Vicces, hogy valaki mennyire össze tudja törni a szívedet,de te ennek ellenére még mindig szereted azokkal az apró darabokkal....

„A szerelem csak egy szó, egészen addig, amíg jön valaki, és megtölti jelentéssel...”

„Az igazi nem az, akivel le tudod élni az életedet... hanem aki nélkül nem tudod!”

Hanyag vagyok; ezért nem ölt
meg a szerelmi bánat.
Egy év múlt el megint és én
élek, mert arra számítok:
ha élek, viszontlátlak.
(Fudzsivara no Teika)

Szívembe forró vágy remeg föl.
Kérdezte, mért fogytam le így?
Zokogva mondtam: "A melegtől".
(Kitamura Kigin)

"Közelebb, egyre közelebb kerülök hozzá, de talán soha nem érhetem el. Talán csak azért közeledünk egymás felé, hogy aztán örökre elváljunk."

"Nem volt felelni valóm, hiszen nem mondott újat, ő nem fogta fel, hogy attól, hogy kölcsönösen szeretjük egymást, még úgy meg tud döfni, hogy térdre esem. Éppen azért, mert szeret, és mert én is szeretem. Csak az tud nekem fájdalmat okozni, akihez közöm van. "